Összes oldalmegjelenítés

2014. december 14., vasárnap

Győrszemerei holokauszt emlékmű avatás

Győrszemerével jó kapcsolatot ápolok, hála a jelenlegi polgármesternek, Horváth Gyulának. Már második alkalommal keresett meg olyan munkával amit szívesen elvállaltam. 

Az első az újonnan épült kultúrház névadójának Faludy György portréjának elkészítése volt, most pedig egy holokauszt emlékművet készíthettem a falu részére, méltó módon emléket állítva a 70 évvel ezelőtt elhurcoltak számára. 
Polgármester Úr kérése az volt, hogy az emlékmű ne a borzalmakat sugározza, hanem a jövőbe vetett hitet, az összefogást jelképezze. 



 Nagy öröm volt számomra az avatáson résztvevők száma!
Horváth Gyula polgármester invitálására a jelen lévők együttesen leplezték le az emlékművet.



Az emlékműről egy kicsit részletesebben:
A holokauszt szó jelentése lángban elhamvadni, ezért került az hatágú csillag lángokba, a háttér a kék eget jelképezi, a középen futó szalagon Radnóti idézet olvasható ami magért beszél. 
Az alsó mező egy virágos rétet hivatott megidézni ami az újjászületés üzenetét hordozza, a mező elemeibe belekomponálva láthatóak az egyházak, közösségek jelképei is.

Csabai Máté az én kérésemre írt az emlékmű avatására egy megemlékező szöveget. Sajnos egészségügyi okok miatt Máté nem tudott ott lenni az avatáson, hogy felolvassa írását, de én most szeretném veletek megosztani.
Remélem Máté sem bánja!
Köszönöm a rá szánt időt és ilyen formában is jobbulást kívánok neked!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A 20. század tragédiái az emlékezés fontosságára hívják fel a 21. század emberének figyelmét. Az emlékezet a múlt törékeny tárolóeszköze. Egyes filozófusok szerint a múlt nemlétező, ellenben az emlékezet az, amely a megtörtént események szilánkjaival népesíti be a jelent. A múltunk velünk él. A holokauszt tragédiája is olyan tragédia, mely továbbél a jelenben. Ez a nagy feldolgozatlan, elbírhatatlan tény hatással van azonosságunkra, személyiségünkre.
Rengeteg emlékművet avatnak ma Magyarországon, rengetegen vitatkoznak történelemről, megkérdőjeleznek, vádolnak, rágalmaznak. Hiába szabadulnánk meg legszívesebben a visszatekintés, a megemlékezés terhes feladatától, hiába szabadulnánk meg a kollektív felelősség tudatától, minduntalan szembesülnünk kell azzal, hogy még tele vagyunk feloldatlan fájdalmakkal, sérülésekkel, elhallgatott bűnökkel. A múlttal való szembenézés egyesekben gyűlöletet ébreszt, másokban közönyt, egyesek eszközt látnak benne politikai céljaihoz, mások száraz tényeket. Pedig nem lenne más feladatunk, mint emlékezni és megállapítani, hogy a múltunk nem mi vagyunk. Emlékeznünk arra, amit Radnóti írt: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra” – és tudnunk, teljes szívünkből tudnunk, gyűlöletből nem emelkedhet fel sem nemzet, sem ember.
Hölgyeim és Uraim!
A gyűlölet elleni fellépés bátorság kérdése, egyben az emberiség jövőjének kulcsa, mely túlmutat a materialista valóságon és a kicsinyes érdekeken. De amíg a rasszizmus, a kirekesztés, az antiszemitizmus és a nácizmus eszméi köztünk élnek, sem emlékezni, sem továbblépni nem tudunk. Az az ember, akit a gyűlölet vezérel, eltorzul, eltűnik, megsemmisül, egy olyan indulatnak adja át magát, mellyel önmagát is elpusztítja. Hasonlóképpen: az a nemzet, mely más népek elpusztítására törekszik, elveszti identitását – hiszen testvérnek sem nevezhető az, aki elpusztítja tulajdon testvérét.
Meg kell tanulnunk végre helyesen, önérdekektől, gyűlölettől mentesen emlékezni. Egy jó emlékmű sohasem bolygat fel, nem keres bűnbakot, nem vádol – a múltat rögzíti és utat mutat a továbblépésre. Sándor József Péter alkotása ilyen. Radnóti Miklós költészete ilyen. A művész, aki leírta, milyen „a sárral kevert vér”, „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom”, „a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités”, meg akar minket tanítani, hogyan kell helyesen emlékezni. Az ember, aki megtapasztalta a legembertelenebbet, és mégis hinni tudott még, aki a heidenaui lágerben a gyűlölködés helyett a Nem tudhatom című versét szavalta rabtársainak, hinni tudott benne, hogy lesznek még, akikben az értelem „világít”, és megőrzik azt az értelmet „sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja”.
Engedjük, hogy jelt írjon hazánkra újból a béke ujja. Ha lesz egyszer egy olyan társadalom, ahol az emberek emlékezni tudnak, ahol a sérelmek helyett a továbblépést látják a múltban, ahol az emlékezet garancia arra, hogy egy holokauszthoz hasonló tragédia nem történhet meg –– ott nem lesz már szükség emlékművekre, mert a kövek helyett mi magunk fogunk emlékezni, mi magunk fogunk tenni érte, hogy „a szögesdróttal beszegett, vad tölgykeritést” többé ne húzhassa fel senki.
Köszönöm szépen!

2014. szeptember 2., kedd

Betonpad mozaikkal és rogyasztott üveggel

macskaköves utcabútorok után most újabb betonpadokat mutatok be. Ezek üvegmozaikkal és rogyasztott üveg burkolati elemmel készültek.

Íves pad barokk mintával:








Íves pad címerrel:






Egyenes pad "Klimt" motívumokkal











2014. augusztus 31., vasárnap

Macskakő, avagy utcabútor betonból, kőből és rogyasztott üvegből

Nem sokan tudhatják azt, hogy a macskakő honnan kapta a nevét, a Monarchia utcáit olyan kővel burkolták melyet a mai Szlovákia területén található Macskalyuk nevű bányából termeltek, ha részletekre is kíváncsi vagy kattints ide.

Régóta érdekelnek az olyan tárgyak amik a mellett, hogy érdekes díszek funkcionálisan is használhatók. Ilyenek a szoborbútoraim és most egy újabb "termékcsaládot" is elkezdtem készíteni az utcabútorokat. Ezek közül mutatok be most hármat amelyek betonból, rogyasztott üvegből és macskakőből készültek.

Íme az eredmény:




Beton és macskakő


Ülőpróba




Ülőkék változómagasságban





Rogyasztott üveg betét macskákkal

Barokk mintával

Lóval




2014. június 17., kedd

Körmös traktorok az AGROKER-nél


Győri AGROKER részére már korábban is készítettünk munkákat, most egy oldtimer traktor volt a téma. A választás egy körmös traktorra esett. 


Félkész kép még keret nélkül.


Fent a helyén.


A képnek egy rendezvényre kellett elkészülnie, amire meghívást is kaptunk. Ezen a rendezvényen egy Hoffer körmös traktor pöfögött a nézelődők között.

2014. május 21., szerda

Herman Ottó mozaik portré

2014 Magyarországon Herman Ottó emlékév ennek a jegyben kértek fel egy portré elkészítésére. Csempeképem már elég sok van Győrben, de mozaik portréból ez csak a második. Az első Liszt Ferencről  készült kerámia mozaikból a Herman Ottó pedig színes üveg darabkákból. Régóta szeretek portrékat készíteni, de különösen olyan emberekről akiknek az élete példamutató, Herman Ottó ezek közé tartozik.

A terv és a munka kezdete.


Folytatása.


A kép hátulról.


A kép keretében szokásomhoz híven rogyasztott üveg betéteket tettem, amin a fő motívum Herman Ottó aláírása valamint a kedvenc állatai, a madarak az ő könyvének illusztrációja alapján készültek.




Lehull a lepel...


A győri Herman Ottó rendezvények segítői.

Köszönöm a képeket Vida Viktornak.



Bisinger József csempeportré avatás

Győrben a Bisinger óvoda falára került fel a névadó mecénásnak általam elkészített csempeképe.


Ez a fénykép a felrakáskor készült, látható, hogy közbe-közbe az eső is ráeredt, szerencsére csak akkor zuhogott amikor már hazafelé mentünk.



Az óvodások kedves műsorral készültek az eseményre és apró figyelmességgel hálálták meg a munkám :).



Itt a résztvevőknek csak egy kis része látszik.

Az avatásról készült cikket itt olvashatjátok, a riportot pedig itt hallgathatjátok meg.

2014. április 23., szerda

Újabb mozaik portré avatás

A nagy Magyar természetbúvárról készítettem mozaik portrét, a keretet stílszerűen madarak és halak díszítik, ebből láthatsz részleteket. A portré avatása holnap 13 órakor lesz (2014.április 24.) Győrben a Vásárcsarnok közelében a róla elnevezett utcában :).